Sziasztok, én kettőt szerettem volna, nagy 11 éves, pici 5 éves, policisztaim vannak, nem szedek gyógyszert 6 éve, most terhes lettem. Azt hittem már nem is lehet több babám, nagyon kétségbe voltunk esve, hova rakjuk, miből neveljük fel, mit szólnak hozzá.... Hogy fogom bírni... Szegény apuka, hogy mi lesz o vele, nem marad majd rá energiám de úgy döntöttünk megtartjuk, o egy ajándék es ha hozzánk akar tartozni, meg oldjuk mindegy hogyan.. De már most imádom

Sziasztok!

Nekem van egy négyévesem, kétévesem, háromhetesem

Zajlik az élet, nem unatkozunk.
Össze kell hangolni őket, ami nálunk még idő így nehéz egy kicsit de már tudjuk, hogy gyorsan eltelik ez a pár hét aztán könnyebb lesz minden.
Segítségem nincs nagyon a férjemen kívül.

Nekem anno azt mondták, hogy csak egy gyerekről kettőre van nagy váltás.. Ez tényleg így van. Már van elég rutin, tapasztalat és sokkal lazább az ember.

Nálunk a nagyok olyanok mint az ikrek, úgy összenőttek. Ezért is jó, hogy kicsi köztük a korkülönbség.

A felnevelésről azt gondolom, hogy amíg egy gyereke van az embernek mindent megvesz, azt is amit nem kéne, ami felesleges, értelmetlen. Ebben én is benne voltam. Így a 3. gyereknél már pontosan tudom, hogy kinek mire van szüksége, mire vágyik és eltűntek a felesleges, drága cuccok az életünkből amire aztán semmi szükségünk sincs. A vásárlásokat is okosan ki lehet hozni. Pl. most a Tescoban vettem neki őszre oviba pólókat. Volt olyan ami 1500 Ft-ról van leárazva 350-re

Szia Kmya!

Köszi a választ. A napirenddel én is egyet értek. Nálam ugye ketten vannak, de van egy állandó napirendünk. Szerintem nekik is ez jó, meg nekem is. Ha néha valamiért felborul ezerszer nehezebb velük.
És sokkal nehezebb hárommal? Nekem visszagondolva, mikor a második született, kb. 7 hónapos korától másfél éves koráig volt nehéz a kettővel együtt. Akkor volt az, hogy nem tudtam egyszerre altatni őket, a nagyon akkor jött ki a testvérféltékenység. Most lekopogom, de egész jól megy minden, ők ketten teljesen össze vannak nőve.
Nálatok mikor megszületett a harmadik, hogy viselte a két nagy? Ès most milyen a viszony köztük?

Szia!

Ne aggódj, szerintem ezen a gondolotasoron minden többgyermekes édesanya átrágja magát oda-vissza.
Nekem is 3 mazsolám van, 5 és 3 éves és 20 hónapos.
Időnként agyoncsapnám egyiket a másikkal, de imádom őket, soha nem csinálnám vissza! Unatkozni nem fogsz mellettük, de egy kis szerencsével és következetességgel jó tesvérekké lehet őket nevelni és akkor nem lesz semmi gond. Egy nagyon fontos mozzanata van a történetnek, hogy te magad ne bolondulj meg, a napirendjük. Össze kell hangolni őket(evés-alvás), és akkor nem lesz olyan nehéz.

Sziasztok! Többgyerekes anyukák véleményére lennék kiváncsi. Nekünk van 2 fiúnk, 5 illetve 3 évesek. Szóba jött a 3.-ik baba, hogy lehetne. Én mindig is 3 gyerköcöt szerettem volna, de most néha elbizonytalanodom. Kettős érzésem van. Szeretnék, de néha meg előjön az az érzés, hogy a kettőt is nehéz lesz felnevelni, és ilyenkor nagyon összekuszálodik bennem mindem. Járt valaki hasonló helyzetben? Aki a többedik babáját várja, volt ilyen bizonytalan érzése?