http://www.valsagterhesseg.hu/infokp01.html

lelkiadoptalas.hu

Sziasztok!
A sosehallokolyan regisztrációmba nem tudok belépni sajnos igy ezzel a névvel amradok köztetek!Köszönöm Mona73 a biztatás nagyn kedves tölled!Már eltelt jó idő amióta elment a pici (május 23)de még mindg nem hevertem ki már orvoshoz is járok miatta!Sajnos nagy a hajlamom a depressziora.Azóta sokminden megváltozott.a Párom elhagyott de nem is bánom mert megütött többször is a pici elvesztése után....De ugy érzem kezdek talpraálni....van munkahelyem.....egy kedves figyelmes fiatal férfi udvarol nekem aki mindenben támogat...még ha hülyeség is az a dolog.....most ahogy igy visszagondolok a babára és az apjára lehet jobb is hogy szegénykém nem született meg......lehet ha már nagy pocakom lett volna akkor is megüt az az ember...még egyszer köszönöm szépen a biztatást..

Szia Sosehallokolyan!

Nagyon sajnálom, ami veled történt. Tudom, mit érzel, nekem 17 hetesen volt missed ab-om. Nem írtad,mikor történt, de hidd el ebben az esetben igaz az, hogy az idő segíteni fog. Gyászold el a picid, engedd, hogy fájjon, sírj, ha kell. Ne fojtsd el! Ha tényleg készen vagy lelkileg, akkor pedig, ha letelt a várakozási idő, (nem tudom, mennyit kell várnod) hajrá! Mi mostantól próbálkozhatunk, nagyon várom az új kis lelket! Egyébként én szedtem egy hónapig folsavat B-komplex-szel, azóta pedig Gravidát.Szerintem Te is szedj valamilyen terhes vitamint. Elfelejtened nem kell, úgysem tudod!De csak előre nézz!!!Így lehet ezt a tragédiát kibírni.
Nagyot sok erőt neked,nektek és kitartás lesz még édes kicsi babád!

sziasztok!
Nekem spontán abortuszom volt, vártuk a babát nagyon.....6 hetes terhes voltam... a párom hvta ki a mentőket rám mert a szó szoros értelmében ömlött belöllem a vér és görcsömtem....a korházba menet kaptam infuziót,és már ott mondták a mentősök hogy sajnos elment a baba nem dohányoztam nem ittam alkoholt nem drogoztam mindent normálisan csináltam és még is elment a baba....a párom szerint elfolytom az érzéseim és depressziós vagyok a pici elvesztése miatt.....első terhességem volt és igen kibuktam kissé de már beletörödtem és várom hogy ujrapróbálkozhassunk....ha valaki tudna valamilyen jó tanácsal segteni irjon!!!Köszönöm a válaszokat ha bántó ha nem bántó....Barbara

.

Szerkesztve: szöszemösze által, ekkor: 2011. március 18. 10:53

Egyetértek Szösszel!
Ha még nem voltál ilyen helyzetben, akkor nem tudsz autentikusan nyilatkozni. S ha egy házasság a gyermektelenségen bukik meg, ott baj van! A gyermek nem egy játékszer, hogy "hopp, ilyen még nincs, most kedvem van hozzá" vagy valami, ami boldoggál kell, hogy tegyen valakit, mert enélkül aztán semmi sincs! Egy babát ne azért hozz a világra, mert ezzel házasságot mentesz, hanem azért, mert TE felelősséggel vállalod. Azt hittem, hogy én sem lehetek olyan helyzetben, hogy elvetessem. De igen. A terhesség hírét közöltem az akkori párommal, aki meg cserébe elmondta, hogy akkor ő most kimegy Németországba, mert megtalálta élete szerelmét, és tesz magasról a régen várt gyerekre. No, ennyire ment meg házasságot! De kívánom mindenkinek, hogy ne kelljen ilyen döntést hoznia soha, még a lehetősége se merüljön fel.

Pontosan ahogy mondtad, egy gyermek nem játékszer. A házasságok nem azért mennek tönkre, mert már gondok vannak és nincs baba, aki helyrehozza. (A szavaidból erre következtettem.) Sajnos sok házasság konkrét EZEN bukik meg, mert a normális felnőtt emberi élethez ez hozzá tartozik és szinte minden nő /és meglepő módon férfi;)/ álma. Én úgy gondolom hogy még a kedvezőtlen anyagi helyzet sem indok egy abortuszra. Viszont téged sajnállak ettől függetlenül, szomorú amit leírtál. Ez még baba nélkül is borzalmas.

"és sem törnék pálcát senki felett" aztán kifejted, hogy milyen embertelen dolog az abortusz..kerültél már hasonló helyzetbe?? mert addig, amíg nem voltál, nincs jogod arról papolni, hogy mennyire embertelen amit tettünk, hogy meg kellett volna tartani és örökbe adni. Én is elvetettem 4 éve a gyermekem. Napra pontosan tudom mikor "ölettem meg". De mivel fogalmad sincs, hogy miért kellett ezt tennem, hogy miért kellett megválnom attól a magzattól, akit az életemnél is jobban szerettem, ezért nincs jogod elítélni és az örökbeadásról papolni.

Elvetetted? Süllyednék el a helyedben, nem itt fórumozgatnék. Ha egészségügyi oka nincs a dolognak, akkor olyan nincs hogy EL KELLETT vetetni. Nincs is nem is lesz ilyen tapasztalatom, mert nem vagyok gyilkos. Véleményem pedig lehet. És tudod mit? Szerencsére nem csak én gondolom ezt így. Egy apró megjegyzés: Ha az életednél is jobban szeretted, mint ahogyan mondod is, akkor (hacsak nem vlt valamelyőtök élet- vagy komoly egészségkárosodási veszélyben) nem vetetted volna el.

Szerkesztve: vivybaby13 által, ekkor: 2011. március 17. 11:42

Köszönöm az épületes kritikát és a véleményedet is. Annyit még azért hozzátennék, hogy voltak egészségügyi okai is...de mindegy. Te így gondolod és igen, jogod van a véleményedhez, ahogy nekem is az enyémhez és ahhoz, hogy "itt fórumozgassak".
További szép napot Neked.

Sziasztok! Nem szabad ítélni senki feje fölött sem! Egyértelmű az a tény hogy babát csak épkézláb családba vállal az ember.Ott ahol bizton van apa és anya egyaránt!
Tényleg nem szabad mérni senkit sem mert téged 2x akkora mértékkel mérnek majd meg vagy még többel! Erre csak azt tudom még mondani,hogy más szemébe a szálkát sajátjáéba a gerendát nem veszi észre!

Mindenkinem joga van a fórumozgatásra!Örülj annak hogy az akinek írtál ilyen intelligencia szinttel rendelkezik mert a lehető legbékésebb diplomatikus módon fejezte ki magát!Van még mit tanulnod! Tanítód az akit aljas módon rágalmaztál.Tanácsom neked még az,hogy a jövőben válogasd meg a szavaidat rágd meg még mielőtt leírnád mert lehet hogy a többiek akik még veled együtt fórumozgatnak nem lesznek kíváncsiak többé a véleményedre mert egyszerűen árad belőle a rosszinulat,gyűlölet és hidd el az ilyenekre senki sem vevő.Személy szerint nem szeretem a gyűlöletet rosszindulatot! Ellene vagyok! Tanácsot is csak szeretetből ad az ember a másiknak......Nem de?Kisasszony?

Én sem törnék pálcát senki felett, mégis embertelenség az abortusz. Rengeteg párnak nem lehet babája és házasságok mennek tönkre emiatt. Ha nem tudnám felnevelni a babámat és teherbe estem, megszülném és örökbe adnám. A babának is boldog élete lehetne egy szerető családban és engem sem kísérne végig egész életemben a tény, hogy megöltem egy embert. Durva ez így leírva, de sajnos így van. Embernek ahhoz JOGA NINCS hogy másik élet felől döntsön. (Nyilván más a helyzet ha komoly egészségügyi okai vannak az abortusznak.) Ilyenkor az ember nem lehet annyira önző, hogy a saját fájdalmát helyezi előtérbe. Nem! Ha teherbe estem- ami nyilván az én hibám- akkor vállalom az örökbefogadás lelki terhét. Viszont egy gyilkosságét már nem tudnám cipelni egy életen át.

Szerkesztve: vivybaby13 által, ekkor: 2011. január 23. 16:22

Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy így betörök hozzátok csak pár sort írnék én is!
Nekem azért kellett abortuszt csinálni mert 3 hónaposan elhalt a babám. Borzasztó érzés volt.
Tényleg senkinek nem szabad pálcát törni a másik feje felett, de tényleg gondolkodi kéne és tudatosan tervezni családot mert azt azért lehet, akár milyenek is az anyagi körülmények. Sok szenvedéstől kímélnék meg magukat a nők.
Szép napot nektek!